A teljes körű CASCO biztosítás  a gépjárműben keletkezett károkat  téríti meg.

A CASCO biztosítás elemi károkra (tűz, villámcsapás, szélvihar, jégeső, lezúduló hótömeg, stb.) lopáskárokra, valamint a gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban - balesetből vagy idegen személy által okozott rongálásból - keletkezett károk fedezetére szolgál. Kiegészítő biztosításként köthető a casco biztosítás mellé poggyászbiztosítás, kölcsön gépkocsi biztosítás, balesetbiztosítás, az autó szériatartozékain felüli extratartozékaira biztosítást.

Köthető részleges casco is (lopás vagy elemi kár), azonban jó tudni, hogy a módozat átalakulása révén  ezen szerződések díjai alig térnek el a teljeskörűétől. Ezzel akarják a biztosítók ösztönözni a teljeskörű casco szerződések megkötésére az ügyfeleket.

A biztosítási jogszabályok alapján a biztosítónak a díj egy évre előre jár. A biztosítási díj esedékessége annak az időszaknak az első napja, amire a díjfizetés vonatkozik.
Tehát pl. havi díj fizetésénél a hónap első napja, a negyedéves díj fizetésénél a negyedév első napja.
A biztosítás évi díját az autósok egy összegben vagy részletekben (havonta, negyedévenként, illetve félévenként, évente) fizethetik. Legmagasabb a díj a havonkénti díjfizetés esetén, ennél ritkább időpontokban történő díjfizetés vagy egy összegben fizetés esetén a biztosító a díjat engedménnyel állapíthatja meg.
A biztosítást a  gépjármű megóvásában érdekelt személy kötheti meg.

Nem terjed ki a biztosítás:

• Háborús jellegű eseményekkel, vagy bármilyen tömegmegmozdulással, terrorcselekménnyel, versennyel, sugárzó anyagok hatásával összefüggésben keletkezett károkra.
• Tűz, robbanáskárra, melyek a gépjármű hatósági engedély nélküli átalakítása miatt következett be, vagy az alapbiztosítás fedezeti körébe nem tartozó tartozék töréskárával okozati összefüggésben következett be.
• Nem terjed ki a biztosítás azon alkatrészek és tartozékok káraira, amelyeket le, illetve kiszerelt állapotban tároltak.
• Nem terjed ki a biztosítás azon extratartozékokra, melyeket a szerződés mellékleteként nem tüntettek fel.
• Olyan töréskárokra, melyek nem baleseti jelleggel, hanem alkatrész, anyagfáradtság következtében bekövetkező kár, vagy a hűtőfolyadék megfagyásából adódó mechanikus károk miatt keletkeztek.
• Foglalkozásszerű bérbeadással hasznosított gépjármű a bérleti szerződés tartama alatti ellopására.